Meg fog jönni holnap, vagy kedden. Kicsi olyan furán érint.
Nem rosszul,mert szerintem pém sem volt, csak olyan furi. Nem tudom,miért?
Éjjel nagyon nehezen aludtam el. Egyig biztos fent voltam, azon járt az agyam, ha gyerek lesz,nem fogunk elférni. Mi lesz akkor?? Aztán meg azon,hogy lehet, nem is lesz gyerekünk,minek is aggódok ilyenen? Most már lassan kezdem ezt is elfogadni, bár nem törődök bele.
Ma hülye volt az uram. Harapós kedvében volt,nem tetszett neki semmi, persze, fáradt volt reggel,mert nem aludt,de már kezdek belefáradni.
Nagyon.

Ma valahogy nincsen kedvem semmihez.
Olyan furán érzem magam, mensinek már jönnie kell, 3nap van addig, de se híre, se hamva. Érdekes. Szerintem pém sem volt, legalábbis úgy érzem.
A hét történései. A szemüvegem kész lett, de nagyon szomorú lettem, amikor megláttam. Tiszta karcos volt a lencse. Ráadásul azért kellemetlen, mert az egyik legjobb barinőm csinálta.
De megoldódik, visszavittem. Kaptam cserébe egy hadsereg kontaktlencsét:-).Apa felhívta az urológiát, és kérni akart időpontot az andrológiára, de majd csak szerdán tud. Hát remélem, hogy tényleg elintézi, bízom benne. Azt hiszem, ha megoldja a segítségem nélkül, visszanyeri a bizalmamat.

Melike hiányzik, már két napja nem beszéltünk msn-en. Olyan jó vele beszélgetni,úúúúgy hiányzik.

Helló Kedves Naplóm!





Pénteken olyan reményekkel ébredtem, hogy talán aznap egy lépéssel közelebb leszek a vágyamhoz, de most úgy érzem, két lépéssel hátrébb kerültem. :-(

Azt hiszem, hogy elmegyek a választott dokimhoz magánba, mert nem ő volt a kórházban, hanem egy Hidas nevezetű, aki hülyének nézett,engem kérdeztek, meg kell-e vizsgálni, stb....De én honnan tudjam.. Nem vizsgált meg.







Tegnap dolgoztam, háááááááááááát hamar elment, bár nem láttam az időmérőt, csak sutyiban ,mobiltv-n.



Ma reggel néztem az F1-et, Kimi a 4. lett, nem örülök,mert így közel van a merka és a konstruktőri 3.hely nagyon kell.
Nico 5. Szerintem a legjobb pasi az élmezőnyben,
annak ellenére nekem továbbra is Felipe, és Falonsó a kedvencem.

Nagyon régen írtam már ide. Igazából nem volt miről,mert az elmúlt másfél hónapban nem sok minden változott meg, még mindig kétségek gyötörnek,de közben élnem kell a saját kis életem, amit már-már nagyon utálok,de ezt én akartam, ezt el kell fogadnom.
Majd mostanában jövök sűrűbben igérem.

Na ma megint itt vagyok.

Régen írtam, egyszerűen olyan kesze-kuszák a gondolataim, hogy nem tudok miről írni. Mit írjak? Azt,hogy elegem van, hogy M. le sem szarja a fejem? Legalább egy annyit közölne velem, hogy "Figyelj Linda, nem érdekelsz!"
De nem, még ezt sem, kivagyok teljesen. nem tudom,mit tegyek? Félek,tönkre megy N-nel a kapcsolatom.
Segítséget kértem egy magánéleti coachtól, aki nagyon érdekes kérdésekkel próbál rávezetni a megoldásra.
Úgy legyen!

Ma beszéltem Norbival. Nem tudtam neki mindazt elmondani, amit szerettem volna, mert hogyan is mondjam el, hogy más valaki dobogtatja a szívemet.
Most éppen azon gondolkozom, hogy az a másvalaki megéri nekem azt az áldozatot, hogyha úgy van,mindent feladjak érte? Ez a valaki nem ígért még nekem semmit sem. Én meg teljesen kikészülök miatta. Kész vagyok.

Na szép napot,
megint nem voltam néhány napig,mert szabimat töltöttem, meg még töltöm holnap is. De mi a jó büdös francért vettem ki ezt a pár napot? Minek? Nem történt semmi,leszámítva a csütörtöki napot,amikor elmentünk Verához, volt osztálytársamhoz Lébénybe, babalátogatóba. Szép kislány,Nadin a neve.
Istenem, nekem lenne már....De nem lesz,most nem,azt hiszem.......